Aczél Géza József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő 1947-ben született Ajakon. Magyar-orosz szakot végzett a debreceni egyetemen (KLTE), 1975-ben doktori címet szerzett Kassák Lajos avantgárd korszakáról írott dolgozatával. 1978 és 2015 között a debreceni Alföld folyóirat szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. Verseskötetei mellett több tanulmánykötete jelent meg a magyar avantgárd történetéről, köztük egy Kassák-monográfia.

Verseskötetei a Jelenkor Kiadónál:

A.G. úr X-ben (1997), (szakma)alkony (2005), (vissza)galopp (2007), (kontra)galopp (2009), (ő)szike (2010), (búcsú)galopp (2012), (szino)líra (2014), (szino)líra 2 (2018), (szino)líra 3 (2021)

Ai Weiwei képzőművész, dokumentumfilmes és aktivista 1957-ben született Pekingben, a legjelentősebb kortárs alkotók egyike. Miután 2015-ben engedélyt kapott Kína elhagyására, Berlinben és Cambridge-ben élt, majd 2021-ben Portugáliában telepedett le. A közösségi média aktív szereplője, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának harcos képviselője.
Jelentősebb kiállításai: Tündérmese, Kassel, Documenta 12 (2007); Napraforgómagok, Tate Modern, London (2010); Bizonyíték, Martin Gropius Bau, Berlin (2014); Ai Weiwei, Royal Academy of Arts, London (2015); Talán igen, talán nem, Israel Museum, Jeruzsálem (2017); Jó kerítés – jó szomszéd, New York (2017–2018); Raiz, OCA, São Paulo (2018); Cirka 20.20, London (2020). Egész estés dokumentumfilmjei: Human Flow (Emberár, 2017) és Coronation (Koronázás, 2020).
Számos díjjal tüntették ki, többek között az Emberi Jogi Alapítvány Václav Havel-díjával a Kreatív Nézeteltérésért (2012) és az Amnesty International Lelkiismeret Nagykövete díjával (2015).

André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, slammer, műfordító, a Hervay Könyvek, a hmm füzetek, valamint a Versum portál szerkesztője. Kiemelten foglalkozik tehetséggondozással,
rendszeresen tart irodalomnépszerűsítő és kreatívírás-foglalkozásokat. Munkásságát többek között Kinde Annamária-díjjal, a Visegrádi Irodalmi Alap ösztöndíjával, a MasterCard – Alkotótárs ösztöndíjjal és többször Communitas Alkotói Ösztöndíjjal ismerték el. Az Erdélyi
Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, a Romániai Írók Szövetsége és a Szépírók Társasága tagja. Jelenleg Kolozsváron él.
Szerzőfotó © Tamás Zsófia

Robert Antelme (1917–1990) francia író, 1939-től 1947-ig Marguerite Duras házastársa, aki férje háborúból való visszatéréséről írta Fájdalom című elbeszélését. Antelme legfontosabb műve, az Emberfaj 1947-ben látott napvilágot.

Aranyossi Magda (1896–1977) író, újságíró, történész, a magyar nőmozgalom egyik úttörője.

A nagypolgári családból indult Nádas Magda újságíró férjével, Aranyossi Pállal 1920 és 1942 között emigrációban élt, a háború alatt részt vettek a hazai ellenállási mozgalomban, 1945 után pedig Aranyossi Magda vezetésével alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége.

Alakját Nádas Péter Világló részletek című memoárjából is ismerhetjük.

Margaret Atwood 1939-ben született Ottawában. A hatvanas évek óta jelennek meg művei, számos regény, verseskötet, gyermekkönyv, esszé- és tanulmánykötet szerzője. Több egyetemen oktatott, jelenleg a Nemzetközi PEN Club egyik alelnöke. Munkásságát számtalan díjjal jutalmazták, melyek között megtalálhatóak a science fiction legrangosabb elismerései csakúgy, mint kitüntetés humanitárius tevékenységéért vagy a Booker-díj.

Művei a Jelenkor Kiadónál: A Szolgálólány meséje (2017),  Alias Grace (2017),  A vak bérgyilkos (2018), Guvat és Gazella (2019), Az özönvíz éve (2019), MaddAddam (2019), Testamentumok (2019), Az ehető nő (2020), Macskaszem (2020)

A szerző fotóját Luis Mora készítette.

Babariczy Eszter 1966-ban született Budapesten, művészetfilozófus, eszmetörténész, a MOME oktatója.
Első szépirodalmi kötete, A mérgezett nő 2019-ben jelent meg a Jelenkor Kiadónál.

A szerző fotóját Tillai Tamás készítette.

Bánki Éva (1966) író, irodalomtörténész, Budapesten él.  Kötete a Jelenkor Kiadónál: Fordított idő (regény, 2015); Elsodort idő (regény, 2017).

A szerző fotóját Máté Péter készítette.

Andrés Barba (Madrid, 1975) író, műfordító, fényképész. Többek között Joseph Conrad, Henry James és Dylan Thomas műveit is átültette spanyolra; számos regény díjnyertes szerzője. A Granta folyóirat 2010-ben a legjobb fiatal spanyol nyelvű írók közé választotta, a Fényes köztársaságért pedig 2017-ben a rangos Premio Herraldéval tüntették ki.

Fotó: Eduardo Cabrera

Bartók Imre (1985) író, műfordító, esszéista, Budapesten él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Láttam a ködnek országát (regény, 2016); Jerikó épül (regény, 2018). A szerző fotóját készítette: Németh Dániel.

Bazsányi Sándor (1969) irodalomkritikus, esztéta, egyetemi oktató.

Eddigi kötetei:
A szájalás szomorúsága, JAK-Kijárat, 2000. (esszék és kritikák)
„Álnokul költött fabulák”. Tanulmányok az esztétikai tudat formálódásának magyarországi előtörténetéhez, PPKE BTK, 2001. (tanulmányok)
„Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek…”. Változatok a retorikára, Kijárat, 2003. (tanulmányok, esszék és kritikák)
„Fehéret, feketét, tarkát…”. Változatok az iróniára, Kalligram, 2009. (esszék és kritikák)
„…testének temploma…”. Erotika, irónia és narráció Nádas Péter prózájában, Műút könyvek, 2010. (esszék)
Kettős vakolás. Terek – szövegterek, Kalligram, 2013. (esszék, Wesselényi-Garay Andorral)
„Ez tréfa?”. Kosztolányi Dezső Esti Kornéljáról, Kalligram, 2015. (esszéfüzér)
11 – 12 – 13 (kritikák három rendben), Műút könyvek, 2017. (kritikák)

A szerző fotóját Bazsányi Simon készítette

Békés Pál (1956–2010) író, drámaíró, műfordító. Életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Csikágó (regény, 2007, 2016).

Lucia Berlin (1936–2004) első írásai huszonnégy éves korában, Saul Bellow irodalmi lapjában, a The Noble Savage-ban és a The New Strand magazinban jelentek meg, később számos folyóirat közölte elbeszéléseit.

Berlin pályája kezdetétől kisebb-nagyobb megszakításokkal, de ragyogó irodalmi műveket alkotott.  A nyolcvanas évek közepétől, amikor a fiai már felnőttek, és sikerült leküzdenie egész életét végigkísérő alkoholizmusát (amelynek testi és lelki kínjai, olykor humoros pillanatai írói munkásságának egyedi és különleges részét képezik), visszatért az íróasztalhoz, és haláláig három novelláskötetet jelentetett meg, a Homesickért 1991-ben elnyerte az American Book Awardot.

Biró Krisztián 1994-ben született Miskolcon. Budapesten és Kurityánban él.

Első verseskötete Eldorádó ostroma címmel szeptemberben jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

A szerző fotóját Vasi Gergely készítette.

Roberto Bolaño (1953–2003) író, Santiago de Chilében született. Fiatalkorában a családja Mexikóvárosba költözött, ahová Bolaño a 70-es években visszatért. Élete második felét, legaktívabb alkotó éveit egy katalán tengerparti kisvárosban, Blanesben töltötte. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: 2666 (fordította: Kutasy Mercédesz; regény, 2016), A science fiction szelleme (fordította Kutasy Mercédesz, regény, 2017), Vad nyomozók (fordította Kertes Gábor, regény, 2019), Szülőföld (fordította Kutasy Mercédesz, regény, 2019).

Anne Cathrine Bomann (1984) pszichológusként dolgozik Koppenhágában, ez az első regénye, amely közel húsz nyelven jelenik meg.

Borbély Szilárd ( (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19), író, irodalomtörténész.

A szerző életművét a Jelenkor Kiadó 2021 februárjától adja ki, a sorozat első köteteként a Nincstelenek című regény lát napvilágot.

Jorge Luis Borges (1899−1986) argentin esszéista, költő, novellista, műfordító, a spanyol nyelvű irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója.

Borsik Miklós (1986) költő, Budapesten született. 2014-től 2018-ig a József Attila Kör köteteit (JAK-füzetek) szerkesztette Balajthy Ágnessel. Az ELTE BTK irodalomtudományok doktori programján szerzett abszolutóriumot. Grafikáit Vonalmérgezés címmel állította ki a RoHAM Bárban.

Első verseskötete Átoknaptár címmel októberben jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

A szerző portréját Máté Péter készítette

Ulrich Alexander Boschwitz 1915-ben született német zsidó családba. 1935-ben Svédországba, majd Norvégiába menekült, ahol John Grane álnéven megjelentette első regényét. A háború kitörése Angliában találta, ahonnan 1940-ben Ausztráliába deportálták. Itt először fogva tartották egy internálótáborban, ahonnan két évvel később szabadon engedték, és 1942 augusztusában egy brit hajó fedélzetén Európába indult. A hajót német torpedótalálat érte, Boschwitz társaival együtt odaveszett.

William S. Burroughs (1914–1997) amerikai író, a beatnemzedék egyik legmeghatározóbb alkotója, aki nemcsak felkavaró műveivel, hanem botrányos életével is nagy hírnévre tett szert. Azután kezdett komolyabban foglalkozni az írással, hogy 1951-ben Mexikóban részegen és bedrogozva véletlenül lelőtte a feleségét, Joan Vollmert. Első regénye, A narkós 1953-ban jelent meg, majd 1959-ben Párizsban a Meztelen ebéd, amely meghozta számára a világhírt. A drogszenvedélyről szóló irodalom  alapművéből 1991-ben David Cronenberg rendezett felkavaró filmet. A regény Amerikában csak 1962-ben jelenhetett meg, és még ekkor is obszcenitás vádjával próbálták betiltani. A perben Norman Mailer és Allen Ginsberg is a könyv művészi értékei mellett tanúskodtak.

Peter Buwalda (1971, Brüsszel), holland író, újságíró. Első regénye, a Bonita Avenue 2010-ben jelent meg, és számos irodalmi díjat elnyert.

A szerző portréját Jelle Vermeersch készítette

Jaume Cabré (1947–) katalán író és filológus. Regényeket, novellákat, esszéket, színdarabot és forgatókönyveket is írt.

Művei a Jelenkor Kiadónál: Én vétkem (regény, fordította: Tomcsányi Zsuzsanna, 2018) A Pamano zúgása (regény, fordította: Tomcsányi Zsuzsanna, 2018)

Guillermo Cabrera Infante 1929-ben született Kubában. Szülei a Kubai Kommunista Párt alapító tagjai, akik gyermekükkel 1941-ben költöztek Havannába. Cabrera Infante újságíró-iskolában tanult, majd filmkritikus, lapszerkesztő lett, 1962 és 1965 között pedig Brüsszelben kulturális attasé. 1968-ban Londonba emigrált, ahol 2005-ben halt meg.

Albert Camus (1913−1960) a huszadik század egyik legnagyobb hatású írója. 1942-ben jelent meg Az idegen című regénye, mely ismert íróvá és az egzisztencializmus egyik vezéralakjává tette. 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

Maria Casarès (1922–1996) apja, Santiago Casares Quiroga, a második spanyol köztársaság miniszterelnöke a spanyol polgárháború kitörése utáni kényszerű lemondását követően Franciaországba menekült családjával. Itt Maria Casarès érdeklődése korán a színészet felé fordult, és a kezdeti kudarcokat követően – akcentusa miatt csak harmadjára vették fel a Konzervatóriumba – a 20. századi francia színjátszás legnagyobb tragikájává vált. Színpadi szerepei mellett olyan, ma már klasszikusnak számító filmekben nyújtott emlékezetes alakítást, mint A Bois de Boulogne hölgyei, a Szerelmek városa vagy az Orfeusz. Albert Camus-re haláláig úgy tekintett, mint élete nagy szerelmére, az egyetlen férfira, akit igazán mélyen szeretett.

Paolo Cognetti 1978-ban született Milánóban. Az egyetemen matematikát tanult, majd dokumentumfilmeket forgatott. 2003 óta jelennek meg ifjúsági művei és a novelláskötetei, a Nyolc hegy az első regénye.

Billy Collins  1941-ben született New Yorkban. Tizenhat verseskötete jelent meg, az egyik legismertebb amerikai költő, aki kétszer is viselte az USA Kongresszusa által adományozott „Koszorús költő” (Poet Laureate) címet, és közel ötven éven át tanított a New York-i Városi Egyetemen.

Szerzőfotó: © Beowulf Sheehan / PEN American Center / Wikimedia Commons

Dékány Dávid 1988-ban született Szegeden, verseket 2010 óta ír. Egy irodalmi körnek sem tagja, nem szerkeszt, nem fordít, egyetemre nem járt. Tengerparton temessék majd el – ha mégis úgy alakul, jobb lenne ott feltámadni.

Lana Del Rey (eredeti nevén Elizabeth Woolridge Grant) énekesnő-dalszövegíró. 1985-ben született New Yorkban, tizennyolc éves korában kezdett dalokat írni, melyekkel brooklyni klubokban lépett fel. Az átütő sikert a Video Games című dala hozta meg számára 2011-ben. Nyolc lemezt adott ki, munkásságát többek között Golden Globe- és Grammy-díjjal ismerték el.

Don DeLillo (1936–) a posztmodern amerikai irodalom egyik központi alakja. A hetvenes évektől kezdve jelennek meg regényei, az áttörést a Fehér zaj hozta meg számára 1985-ben. Novellái, esszéi és színdarabjai mellett összesen tizenhét regényt írt.

Deres Kornélia (Miskolc, 1987) költő, színháztörténész. Egyetemi és doktori tanulmányait az ELTE BTK-n végezte, jelenleg ugyanitt egyetemi oktató. Ösztöndíjas kutatóként az Universität zu Köln és a CEU intézményeiben is dolgozott. 2003 óta publikál. Verseit nemzetközi és hazai folyóiratok közölték, többek között az Asymptote, The Literary Review és Denver Quarterly. Szépirodalmi szövegeit angol, német, lengyel, cseh, szerb, román, bolgár nyelvekre fordították. 2017 óta tehetséggondozó íróműhelyeket vezet: JAK Líraműhely, Amper Műhely, Rakpart3 színházi íróműhely. A Szépíró-díj kurátora, a Petri-díj jelölőbizottságának tagja. A Negyed irodalmi folyóirat szerkesztője, a Biztonságos terek (FESZ) projekt munkatársa, a Délkör tagja. Fontosabb díjai, ösztöndíjai: Móricz-ösztöndíj (2011), Makói Medáliák-díj (2012), DAAD kutatói ösztöndíj (2013), Visegrád Irodalmi Ösztöndíj (2014, 2018), Visegrad–OSA kutatási ösztöndíj (2018); Humboldt posztdoktori ösztöndíj (2020), CEU IAS Junior Core Fellowship (2021), Bolyai-ösztöndíj (2021). Eddigi kötetei: Szőrapa (versek, JAK-Prae, 2011); Képkalapács: színház, technológia, intermedialitás (monográfia, JAK-Prae, 2016); Bábhasadás (versek, Jelenkor, 2017); Emma és Elefánt (mese, Tessloff Babilon, 2018); Besúgó Rómeó, meglékelt Yorick: dokumentumszínház, újrajátszás és az archívumok felnyitása (monográfia, Kronosz, 2022). A BOX a szerző harmadik verseskötete.

A szerző fotóját Bokor Krisztián készítette.

Georges Didi-Huberman (1953) művészettörténész és filozófus, napjaink egyik meghatározó teoretikusa, fő kutatási területe a képelmélet és a kép esztétikája, Párizsban él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Túl a feketén. Levél Nemes Lászlóhoz, a Saul fia rendezőjéhez (fordította: Forgách András; esszé, 2016).

Marguerite Duras (1914–1996) francia író, számos magyarul is olvasható regény szerzője, a Szerelmem, Hirosima című film Oscar-díjjal jutalmazott forgatókönyvírója.

Jennifer Egan 1962-ben született Chicagóban. Az elszúrt idő nyomában 2011-ben elnyerte a Pulitzer-díjat, és azóta több mint 30 nyelvre lefordították.

Credit: Pieter M. Van Hattem /Visalux

Mathias Énard Goncourt-díjas író, műfordító 1972-ben született a nyugat-franciaországi Niort városában. Arab és perzsa tanulmányokat folytatott, hosszú időt töltött a Közel-Keleten. 2000-ben Barcelonába költözött. Magyarul is olvasható Zóna című regénye számos elismerésben részesült, például a Candide-díjban, a Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról (magyarul 2018-ban jelent meg, Takács M. József fordításában) pedig elnyerte a Prix Goncourt des Lycéens-t.

Falcsik Mari 1956-ban született Budapesten. 1980-ban diplomázott az ELTE Bölcsészkarán. 1982-től szellemi szabadfoglalkozásúként a tudatos kívülálló életformáját választotta az 1990-es rendszerváltásig. Könyvkiadóknak dolgozik műfordítóként, szerkesztőként.

Költői pályája az ezredfordulón indult, azóta folyamatosan publikál az irodalmi lapokban, s lép fel versestjeivel. Több nyelvre fordítottak már lírájából (holland, olasz, angol), angolra maga is fordítja verseit. 2018-ban a Salvatore Quasimodo emlékdíj fődíjasa lett.

Verseskötetei: Sanzon nehéz időkben (Magvető, 2004), Változatok a szabadságra (Magvető, 2006), A sorsvadász (Jelenkor, 2010), Nőket néző képek (Scolar, 2013), Valami üvegen át – Esedékversek (MERSZ-Könyvek, 2016), Az igazi idő (Jelenkor, 2019)

A szerző fotóját Máté Péter készítette.

F. Scott Fitzgerald (1896–1940) Minnesotában született. Egyetemi tanulmányait félbeszakította, hogy harcolhasson az első világháborúban. 1920-ban jelent meg elsöprő sikerű első regénye, Az Édentől messze, majd ugyanebben az évben vette el Zelda Sayre-t. Egy gyermekük született; házasságuk viharai ellenére együtt maradtak, amíg Zelda elmegyógyintézetbe nem került 1932-ben. Fitzgerald 1925-ben publikálta fő művét, A nagy Gatsbyt. Mivel kicsapongó életmódja miatt állandóan anyagi gondokkal küzdött, rendszeresen közölt novellákat is előkelő amerikai magazinokban, a 30-as évek második felében pedig Hollywoodban próbált boldogulni forgatókönyvíróként. Az amerikai írók „elveszett nemzedéké”-nek tagja, a modernizmus egyik legfontosabb képviselője volt. Számos novelláskötete mellett négy regénye jelent meg. Az utolsó cézárt már nem tudta befejezni, 1940-ben elhunyt szívrohamban.

Richard Flanagan (1961) író, Hobartban (Tasmánia) él. A Keskeny út északra (2013) című regényével 2014-ben elnyerte a Man Booker-díjat.

Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Keskeny út északra (fordította: Gy. Horváth László; regény, 2016); Egy tenyér, ha tapsol (fordította: Kada Júlia; regény, 2018); Első személy (fordította: Kada Júlia; regény, 2022)

A szerző fotóját készítette: Colin Macdougal.

Földényi F. László (1952) esztéta, műkritikus, Budapesten él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: A túlsó parton (esszék, 1990); A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (esszé, 1993); A tágra nyílt szem (esszék, 1995); A testet öltött festmény (képzőművészeti esszék, 1998); Heinrich von Kleist. A szavak hálójában (Kleist-szótár, 1999); A gömb alakú torony (esszék, 2003); Az eleven halál terei (esszé,2018). A szerző fotóját készítette: Hosszú Zoltán.

Forgách András 1952-ben született Budapesten. Író, műfordító, dramaturg.

Prózai művei:
Aki nincs (1999)
Zehuze (2007)
12 nő voltam (2013)
Valami fiatal szélhámos (2015)
Élő kötet nem marad (2015, bővített kiadás: 2018)

Esszék:
Valami Figaró-féle alak (1993)
Gonosz siker (2000)

A fotót készítette: Máté Péter

Győrfi Kata 1992-ben született Bukarestben. Filozófiát és esztétikát tanult Kolozsváron és Budapesten. Szövegei erdélyi és magyarországi folyóiratokban jelentek meg.

Első verseskötete Te alszol mélyebben címmel előkészületben van a Jelenkor Kiadónál.

A szerző portréját Tillai Tamás készítette.

Halász Rita 1980-ban született Budapesten. Író, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeumban dolgozik. 2017-től publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Írásai többek között az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, az Alföldben jelentek meg.

Első regénye Mély levegő címmel októberben jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

A szerző fotóját Máté Péter készítette.

Han Kang 1970-ben született Dél-Koreában, a Jonsze Egyetemen tanult koreai irodalmat.

Művei a Jelenkor Kiadónál: Növényevő (2017)

Seamus Heaney (1939–2013) ír költő, író. 1995-ben irodalmi Nobel-díjat, 2006-ban T. S. Eliot-díjat kapott. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Élőlánc (fordította: Ferencz Győző, Gerevich András, Imreh András, Mesterházi Mónika és Szilágyi Mihály; versek, 2016), Horizontok sorozat (FISZ-Jelenkor).

Nathan Hill 1978-ban született Cedar Rapidsben. 2016-ban jelent meg debütáló könyve, a Nix, mely elnyerte a Los Angeles Times legjobb első regénynek járó Art Seidenbaum-díját, és több mint harminc nyelvre fordították le.

HORVÁTH BENJI (1988) író, fordító, slammer, énekes. A kolozsvári Helikon folyóirat, valamint az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége Hervay Könyvek sorozatának szerkesztője. Kulturális eseményeket és workshopokat is szervez. Kolozsváron él.

Kötetei: A cseplini díva, 2009; Beatcore, 2015; az amnézia útja, 2016; A Dicsőséges Európa, 2018.

Petr Hruška (1964) cseh költő, forgatókönyvíró, Ostravában él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Mondom neked (fordította: Vörös István; versek, 2016), Horizontok sorozat (FISZ-Jelenkor).

Jenei László (1964) író, a Műút folyóirat szerkesztője, Gesztelyen él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Szarvas a temetőben (regény, 2006); Díszössztűz (novellák, 2016). A szerző fotóját készítette: Takács József.

Horvát író 1966-ban született Szarajevóban. Néhány évvel ezelőtt az egyik legnépszerűbb napilap, a Jutarnji List olvasói az évtized legjobb horvát írójának választották. 2012-ben elnyerte az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díjat. Műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul egy novelláskötete és két regénye jelent meg.

A szerző fotóját készítette: Valuska Gábor

Kemény Zsófi 1994-ben született Budapesten, jelenleg pszichológia szakos egyetemi hallgató. Verseket, regényeket, dalokat ír. Tizenhét éves kora óta slammerként járja a magyar nyelvterületet. Első regénye, az Én még sosem 2014-ben jelent meg a Tilos az Á Könyveknél, Nyílt láng használata című verseskötete pedig 2015-ben látott napvilágot a Libri Kiadónál. 2017 májusában a Jelenkor Kiadónál Rabok tovább című regényével jelentkezik.

Kerber Balázs (1990) költő, kritikus, műfordító, Budapesten él. Az ELTE BTK olasz doktori programjának hallgatója, a József Attila Kör tagja. Első verseskötete Alszom rendszertelenül címmel jelent meg 2014-ben a JAK-füzetek sorozatban.

Keresztesi József (1970) író, kritikus, színpadi szerző, Pécsett él. Önálló kötetei: Hamisopera (kritikák, 2007), A Karácsondi út. A Szőranya és az Új Párduc zenekarok dalszövegeiből (2009), Rubin Szilárd – pályarajz (2012), Anabázis (esszék, kritikák, 2013), Mit eszik a micsoda? (gyerekversek, 2015), Meteorkövek (esszék, 2018), Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza (verses meseregény, 2018)

Fotó: Máté Péter/Jelenkor Kiadó

Etgar Keret 1967-ben született Izraelben, művei eddig 37 országban jelentek meg. Novelláskötetei és kisregénye (Boldog boldogultak) mellett számos filmforgatókönyv, képregény és gyermekkönyv is fűződik a nevéhez. A Hét bő esztendő első non fiction műve, mely az Egyesült Államokban jelent meg először, angol nyelven.

Anna Kim (1977) író, dél-koreai szülők gyermekeként nőtt fel Németországban és Ausztriában, Bécsben él. Eddig öt könyve (versek, esszék és regények) jelent meg, a Jéggé dermedt időért az Európai Unió Irodalmi Díjával tüntették ki. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Jéggé dermedt idő (fordította: Tatár Sándor; regény, 2016), Horizontok sorozat (FISZ-Jelenkor).

Kőrösi Zoltán (1962–2016) író, szerkesztő. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: A tárt szárnyú lepke (regény, 1996); Romkert (regény, 1997); Az ítéletidő (regény, 2016). A szerző fotóját készítette: Burger Barna.

Kustos Júlia (1996, Szombathely) költő, kritikus, szerkesztő.

Kutasy Mercédesz 1978-ban született Budapesten. Művészettörténész, az ELTE Spanyol Tanszékének oktatója, műfordító, aki többek között Roberto Bolaño, Javier Marías és Guillermo Cabrera Infante műveit fordította. Háromszor részesült Babits Mihály műfordítói ösztöndíjban, és három évig Kállai Ernő műkritikusi ösztöndíjban.

Lanczkor Gábor (1981) költő, író, műfordító, Balatonhenyén él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Apás szülés (regény, 2016); Monolit (vers, 2018). A szerző fotóját készítette: Békefi Dóra.

Láng Zsolt 1958-ban született, Marosvásárhelyen él, író, a Látó folyóirat szerkesztője. 

Kötetei a Jelenkor Kiadónál:

 Az ég madarai. Bestiárium Transylvaniae I. (regény, 1997)

A tűz és a víz állatai. Bestiárium Transylvaniae II-III. (regény, 2003)

A szerző fotóját Rab Zoltán készítette.

Lengyel Balázs (1918–2007) író, esszéista, irodalomszervező az Újhold folyóirat körének legjelentősebb kritikusa volt. 1937-től a náci befolyással szemben Magyarország demokratizálásáért küzdő Márciusi Front tagjaként tevékenykedett. 1940-ben szerzett jogi diplomát. 1942-től katonai szolgálatot teljesített, majd katonaszökevényként bujkált Budapesten. 1944 áprilisában összeházasodott Nemes Nagy Ágnessel, akitől 1958-ban elvált, de barátok és szellemi társak maradtak a költő halálig. 1986-tól Nemes Nagy Ágnessel és Lakatos Istvánnal együtt szerkesztette az Újhold Évkönyvet.

Norman Manea (1936) román író, New Yorkban él. Számtalan novella, esszé és regény szerzője, amelyek elsősorban a holokauszt, a kommunista élet mindennapjait és a száműzetést tematizálják. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Kötelező boldogság (fordította: Vallasek Júlia; novellák, 2016), Horizontok sorozat (FISZ-Jelenkor).

Javier Marías (1951‒2022) a huszadik század egyik legfontosabb spanyol elbeszélője. Novelláskötetei mellett közel húsz regényt írt, munkásságát számos díjjal, többek között a Prix Femina étranger-vel és a National Books Critics Circle Awarddal ismerték el. 2006-tól haláláig a Spanyol Királyi Akadémia tagja volt. Műveit negyven nyelven, ötven országban olvassák világszerte.
Szerzőfotó © El País

Markója Csilla (1967) művészettörténész, esztéta, az Enigma folyóirat főszerkesztője, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Tudománytörténeti Kutatócsoportjának vezetője, Budapesten él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: A Mérleg nyelve. Szó és kép Nádas Péter művészetében (esszé, 2016).

Jean Mattern (1965) író, szerkesztő. Közép-európai gyökerű családban született, Párizsban él és dolgozik. Első három regényét számos nyelvre lefordították. A Szeptember a negyedik, magyar nyelven a harmadik megjelent regénye. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Szeptember (fordította: Tótfalusi Ágnes; regény, 2016).

Melania G. Mazzucco Rómában született, jelenleg is ott él. Számos díjjal tüntették ki, többek között 2003-ban Vita című regénye elnyerte a rangos Premio Stregát. A 2005-ös Egy tökéletes napból Ferzan Özpetek készített filmet. Műveit közel harminc nyelvre fordították le, magyarul még Veled vagyok című regénye olvasható.

Colum McCann 1965-ben született Dublinban, jelenleg New Yorkban él. Számos elismeréssel, többek között a Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki, műveit több mint 40 nyelvre fordították le. Hetedik regényét, az Apeirogont 2020-ban Booker-díjra is jelölték. A New York-i Hunter College-ban, az Egyesült Államok egyik legkiválóbb kreatívírás-programján oktatott.

Fotó © Elizabeth Eagle

Cormac McCarthy (1933, Rhode Island) regény-, színdarab- és filmíró, William Faulkner írásművészetének legnagyobb élő követője, megkerülhetetlen kortárs klasszikus. Thomas Pynchon és Don DeLillo mellett az amerikai regény műfajának 20. század végi megújítója, aki műveiért a legjelentősebb elismerésekben, többek között Faulkner-díjban és Nemzeti Könyvdíjban részesült.

Meliorisz Béla 1950-ben született Győrben, Pécsett él.

Új verseskötete Vagyunk örökké címmel a Költészet napjára jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

A Jelenkor Kiadónál megjelent kötetei:

Utazzunk Pardubicébe (1999)

Föld és föld között (2006)

A szerző fotóját Tóth László készítette.

Ménes Attila (1961) író, újságíró, Budapesten él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Hidegdauer (regény, 2010); Folyosó a holdra (2016). A szerző fotóját készítette: Németh Dániel.

Mészöly Miklós (1921–2001) a huszadik század második felének legjelentősebb prózaírója. 1944-ben avatták jogi doktorrá. 1943–44-ben frontkatona volt, szerbiai fogságba került. 1949-ben feleségül vette Polcz Alaine-t. 1956-tól szabadfoglalkozású író volt.  Életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg 1995 óta. Legutóbbi kötetei a Jelenkor Kiadónál: Saulus (kisregény, 2015); Film (kisregény, 2015); Sólymok csillagvilága (kisregény, esszé, interjú, 2016); Az atléta halála (regény, 2017); A bilincs a szabadság legyen. Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948–1997 (levelezés, 2017); Vadvizek (2018). A szerző fotóját készítette: Nádas Péter.

John Milton (1608−1674) angol író, költő, politikus, a barokk irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója. 1667-ben jelent meg legismertebb műve, az Elveszett paradicsom című eposz, melynek párdarabja a Visszanyert paradicsom.

Wu Ming-yi 1971-ben született Tajvan szigetén. Számos regény, novella, esszékötet és ismeretterjesztő mű szerzője, melyekben sokat foglalkozik az ökológia kérdéseivel. Az ellopott bicikli című regénye 2018-ban felkerült a Nemzetközi Man Booker-díj hosszú listájára.

Misima Jukio (1925−1970) az egyik legjelentősebb 20. századi japán regény- és drámaíró, költő. Több filmben, köztük a saját, Hazafiság című novellájából készült alkotásban is szerepelt. 1970-ben egy sikertelen puccskísérlet után, mellyel abszolút hatalmat akart szerezni az uralkodónak, szeppukut, azaz rituális öngyilkosságot követett el. Többször tartották az irodalmi Nobel-díj esélyesének, művei több tucat nyelven olvashatóak.  1988-ban tiszteletére alapították hazájában a Misima Jukio-díjat, mellyel minden évben azokat az alkotásokat jutalmazzák, melyek új alapokra helyezik az irodalom jövőjét.

Mohácsi Balázs (1990) költő, kritikus, műfordító, a Versum és a Jelenkor Online szerkesztője, a József Attila Kör tagja, a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Pécsett él. A hungária út, hazafelé az első kötete.

Terézia Mora 1971-ben született Sopronban, német nyelvű családban, 1990 óta Berlinben él. Regényein kívül elbeszéléseket és forgatókönyveket ír, elnyerte a Német Könyvdíjat és a Georg Büchner-díjat. A kortárs magyar irodalom, többek között Esterházy Péter, Örkény István, Parti Nagy Lajos és Tompa Andrea műveinek fordítója.
A szerző fotóját Antje Berghäuser készítette.

Nádas Péter (1942) író, drámaíró és esszéista. Életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg 1992 óta. Legutóbbi kötetei a Jelenkor Kiadónál: Emlékiratok könyve (regény, 6. kiadás, 2015); Egy családregény vége (regény, 8. kiadás, 2015); Párhuzamos történetek (regény, 4. kiadás, 2016); Az élet sója (esszé, 2016), Az égi és a földi szerelemről (esszé, 3. kiadás, 2016), Világló részletek (memoár, 2017), Párhuzamos olvasókönyv (2., bővített, javított kiadás, 2017). A szerző fotóját készítette: Stekovics Gáspár.

Költő, 1982-ben született Debrecenben, Budapesten él. 2010 óta publikál rendszeresen. Első verseskötete 2014-ben jelent meg Ophélia a kádban címmel a JAK-füzetek sorozatban.

Raduan Nassar (1935) író, a modern brazil irodalom egyik legtitokzatosabb alakja. Munkássága alig kilenc évet ölel fel, és mindössze két nagyobb lélegzetű, ám annál erőteljesebb művel lepte meg a világot. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Egy pohár harag (elbeszélés, 2016); Kőbe vésve (kisregény, 2016). A szerző fotóját készítette: Klaus Mitteldorf.

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb lírikusa. Életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: A tünékeny alma (Lengyel Balázzsal; műelemzések, 1995, 2000); Összegyűjtött versek (2016), A gyufaskatulyától Prométheuszig – Összegyűjtött interjúk, beszélgetések (2018).

A szerző fotóját készítette: Balla Demeter.

Nemes Z. Márió 1982-ben született Ajkán, Budapesten él.
Költő, kritikus, esztéta, a Telep-csoport, a Technologie und das Unheimliche (T+U) alkotói kollektíva és a hungarofuturista mozgalom alapító tagja.

Kötete előkészületben van a Jelenkor Kiadónál: Barokk Femina (2019)

A szerző fotóját Máté Péter készítette.

Billy O’Callaghan 1974-ben született az írországi Corkban, és Douglasban nőtt fel, ahol ma is él. Négy novelláskötete jelent meg, a Szerelmem, Coney Island a második regénye, melyet nyolc nyelvre fordítottak le.

Orvos-Tóth Noémi 1971-ben született Karcagon. Klinikai szakpszichológus, pszichológia szakos tanár. Munkája fókuszában a felmenőinktől átvett minták és epigenetikai örökségek vizsgálata áll.
A szerző portréját Máté Péter készítette

Lawrence Osborne 1958-ban született Angliában. Tanulmányait Cambridge-ben és a Harvardon folytatta, majd a New York Times tudósítójaként beutazta a világot. A Gyönyörű bestiák az ötödik regénye. Jelenleg Bangkokban él.

Fotó © Chris Wise

Papp András (1966) író, szerkesztő, Hajdúszoboszlón él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Kazamaták (Térey Jánossal; tragédia, 2016). A szerző fotóját készítette: Papp Máté.

Papp Sándor Zsigmond 1972-ben született a romániai Radócon. Író, újságíró, Budapesten él.

Megjelent szépirodalmi művei:

72-es blues (novellák, 1995), Ahonnan a város (novellák, 1998), Az éjfekete bozót (novellák, 2005), Semmi kis életek (regény, 2011), A jóisten megvakul (novellák, 2014), Gyűlölet (regény, 2018)

Mervyn Peake 1911-ben született a dél-kínai Kulingban, ahol apja missziós orvosként dolgozott. Gimnazistaként került Londonba, ahol képzőművészeti tanulmányokat folytatott, a második világháború alatt már elismert illusztrátor volt, többek között az Alice Csodaországban és A kincses sziget is az ő rajzaival jelent meg Angliában. 1946 és 1959 között írta meg legnagyobb művét, A Gormenghast-trilógiát, melyből már BBC-minisorozat és opera is született. Peake további részekkel akarta gyarapítani Gormenghast történetét, ám elhúzódó betegsége miatt a Titus Awakes címet viselő kötet – mivel a szerző 1968-ban elhunyt – félbemaradt.

Peer Krisztián (1974) költő, drámaíró, Nagymaroson él. 2002 óta 2017 áprilisban jelent meg újra verseskötete, 42 címmel.

Péter Ágnes irodalomtörténész, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa. Kutatási területe a romantikus korszak angol irodalma s annak európai vonatkozásai, a kulturális emlékezet vizsgálati módszerei, valamint a recepciótörténet. A kutatás és a tanítás mellett klasszikus és modern szövegeket fordít angolból.
Szerzőfotó © Máté Péter

Radoslav Petković (1953) szerb prózaíró, esszéista, műfordító, Újvidéken él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Sors és körvonal (fordította Csordás Gábor; regény, 2003); Az ember, aki álmában élt (fordította Csordás Gábor; elbeszélések, 2009).

Polcz Alaine (1922–2007) író, pszichológus Kolozsváron született. Gyermek- és ifjúkorának színhelye, Erdély mindig is fontos maradt számára. 1949-ben fejezte be pszichológiai tanulmányait, ugyanebben az évben férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz. Gyermek-ideggondozóban dolgozott, majd gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekekkel foglalkozott. Könyveinek nemcsak témája, de közvetlen, derűs, őszinte hangvétele és hiteles, bölcs, eleven történetmesélése is rabul ejti olvasóit.
Szerzőfotó © Wosinsky Mór Megyei Múzeum Mészöly Miklós Emlékház

Max Porter 1981-ben született Angliában. Első regényével, amely közel harminc nyelven jelent meg, elnyerte többek között a The Sunday Times „Az év fiatal írója” díját és a Dylan Thomas-díjat.

Karina Sainz Borgo Caracasban született 1982-ben. Tíz évvel ezelőtt kivándorolt Spanyolországba, ahol azóta is él. Újságíróként dolgozik, két tényirodalmi műve után ez az első regénye.

Joan Sales (1912–1983) lázadó jogászhallgatóból lett a köztársasági oldal tisztje, majd költő, író, kiadó, Dosztojevszkij és Kazantzakis fordítója és a katalán ügy rendíthetetlen szószólója. A Csalóka dicsőség a katalán irodalom egyik legfontosabb műve.

Bruno Schulz (1892–1942) író, képzőművész, a galíciai Drohobicsban született asszimilált, lengyelül beszélő zsidó családban. 1924-től rajzot tanított a helybéli gimnáziumban. Első novelláskötete, a Fahajas boltok 1934-ben, második elbeszéléskötete Szanatórium a Homokórához címmel 1937-ben jelent meg. A második világháború kitörésekor előbb németek foglalták el Drohobicsot, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka értelmében visszavonultak, és átadták a helyet a szovjet megszálló csapatoknak. Schulz megpróbált íróként érvényesülni az új rendszerben, elküldte írásait különböző folyóiratokhoz, de természetesen mindenütt visszautasították. Amikor 1941-ben Drohobics ismét német uralom alá került, megkezdődött a zsidók legyilkolása. Schulz 1942. október 19-én egy utcai hajtóvadászat áldozata lett. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Fahajas boltok (fordította: Galambos Csaba, Kerényi Grácia, Körner Gábor, Körtvélyessy Klára és Reiman Judit; összegyűjtött elbeszélések, 1998, 2016).

Selyem Zsuzsa (1967) író, irodalomtörténész, Kolozsváron él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Moszkvában esik (kisregény, 2016). A szerző fotóját készítette: Déri Miklós.

Steve Sem-Sandberg (1958) svéd író, újságíró, a Dagens Nyheter kritikusa. 2009-ben megkapta a De Nio svéd irodalmi társaság nagydíját „eleven történelemábrázolásáért és empatikus emberábrázolásáért”. Az Azok a szegény łódżiak című regénye 2009-ben elnyerte az August-díjat, nagy nemzetközi siker lett, és több mint húsz országba adták el a publikációs jogokat.

Sepsi László (1985) író, szerkesztő és műfordító. Budapesten él. Kötetei: Holt istenek kora (2003), Pinky (2016), Ördögcsapás (2017).

Mary Wollstonecraft Shelley (1797–1851) angol romantikus író; férje, a költő P. B. Shelley hagyatékának gondozója. Hét regénye mellett novellákat, esszéket, életrajzokat és útirajzokat is kiadott. A Frankenstein, avagy a modern Prométheusz első és leghíresebb műve, halála után sokáig az egyetlen közismert regénye volt.
Szerzőkép: Richard Rothwell festménye, 1840

Simon Balázs 1966. november 6-án született. Az ELTE magyar–latin–ógörög szakán végezte tanulmányait. Első önálló kötete 1992-ben jelent meg. 1994-ben elnyeri a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, egy évvel később a Bródy Sándor-díjat. Az 1990-es évek elején agytumort diagnosztizáltak nála, és bár több műtéten átesett, 2001. június 12-én, 34 évesen meghalt.

Kötetei:

Minerva baglyát faggatom mégis (versek, 1992)

Nimród (eposz, 1994)

A mi lakománk – Lectisternium (versek, 1996)

Makdír (versek, 1997)

A terep (versek, 1998)

Például a galamb (versek, 2000)

Parafakönyv (naplóregény, 2002)

Halálgondola (versek, 2003)

A másik mondat (elbeszélések, 2008)

A szerző fotóját Ligeti Edina készítette.

Simon Márton (1984) költő, műfordító, Budapesten él. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Dalok a magasföldszintről (3. kiadás, 2016), Polaroidok (versek, 2. kiadás, 2016); Rókák esküvője (versek, 2018). A szerző fotóját készítette: Nagy Botond.

Sirokai Mátyás 1982-ben született Tapolcán, Budapesten él. Költő, zenész.

Új verseskötete Lomboldal címmel a Költészet napjára jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

Megjelent verseskötetei:

Pohárutca (2008)

A beat tanúinak könyve (2013)

A káprázatbeliekhez (2015)

A szerző fotóját Valuska Gábor készítette.

Burhan Sönmez (1965) kurd származású török író. A közép-anatóliai Haymanában született. Jogot tanult, ügyvédként dolgozott. 1996-ban súlyosan megsérült egy rendőrattakban. Kezdetben verseket írt, első regénye, a Kuzey (Észak) 2009-ben jelent meg. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le. Az Isztambul, Isztambul a harmadik regénye.

Lize Spit 1988-ban született Belgiumban, jelenleg Brüsszelben él. Az Olvad az első regénye, melyet számos díjjal tüntettek ki, és több mint tíz nyelvre fordítottak le.
A szerző portréját Roos Pierson készítette.

Edward St Aubyn 1960-ban született Londonban. Összesen nyolc regénye jelent meg, ebből öt az önéletrajzi ihletésű Patrick Melrose-sorozat, melynek negyedik kötetét, az Ami kellt 2006-ban többek között Booker-díjra jelölték.

Az 1963-ban Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, egyik könyvét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. Egyik fő műve, a 2007 és 2011 között megjelent Menny és pokol-regénytrilógia most először olvasható magyar nyelven, Egyed Veronika fordításában.

Fotó © Einar Falur Ingólfsson, 2017

Morten A. Strøksnes 1965-ben született a Norvégia legészakibb részén fekvő Kirkenesben. Történész, újságíró, fotográfus és író, aki szinte az összes fontosabb norvég napilap és magazin hasábjain publikált már. Riportkönyveiben írt a Szentföldön tett utazásairól éppúgy, mint Észak-Norvégia sajátosságairól, a tequiláról, és egy rejtélyes kongói gyilkossági esetről is. A világsikert kilencedik önálló kötete, a Tengerkönyv hozta el számára, amely megjelenése óta számos díjat nyert el, és több, mint húsz nyelvre lefordították.

Graham Swift 1949-ben született Londonban. Több irodalmi díj nyertese, köztük az 1996-os Bookeré, amelyet Utolsó kívánság című művéért kapott. Ebből 2001-ben film is készült. Magyarul még Lápvilág című könyve olvasható.

„betűéspixelrakodómunkás”

Író, táncelméleti szakíró, tervezőgrafikus

Varratok című verspróza-kötete 2014-ben jelent meg Palman Zsuzsi grafikáival. 2015-ben látott napvilágot Kinőtt szív című felnőttmesekönyve Maros Krisztina illusztrációival és Braille-írásos melléklettel. Mindkét kötet Szép Magyar Könyv elismerésben részesült. Metzing Eszterrel közös könyvtervével megnyerte az Aranyvackor díjat, majd az „50 tehetséges fiatal” program mentoráltjai közé válogatták. 2016-ban a JAK és az Írók Boltja által alapított Könyvösztöndíjjal jutalmazták. Számos hazai és külföldi design-shortlisten szerepelt munkáival, 2018-ban Molnár István-fődíjas lett.

Fotó © Olajos Ilka

Szabó Marcell (1987) költő, műfordító, a versumonline.hu szerkesztője, Budapesten él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: A közeli Limbus (versek, 2016). A szerző fotóját készítette: Perczel Júlia.

Szabó Róbert Csaba (1981) író, a Látó folyóirat szerkesztője, Marosvásárhelyen él. 2017-ben Mészöly Miklós-díjat kapott. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Alakváltók (regény, 2016). A szerző fotóját készítette: Rab Zoltán.

Szlukovényi Katalin (1977) Győrött született, Budapesten él. Tanár, szerkesztő, műfordító.

Új verseskötete Álomkonyha címmel a Költészet napjára jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

Kötetei:

Kísérleti nyúlorr (versek, 2005)

Hamis nosztalgiák (versek, 2013)

Kétkedők: irónia, önirónia és humor a huszadik századi zsidó amerikai prózában (monográfia, 2017)

A szerző fotóját Lukács András készítette.

Térey János (1970–2019) költő, drámaíró és műfordító. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: A Legkisebb Jégkorszak (verses regény, 2015); Őszi hadjárat (összegyűjtött versek, 2016); Kazamaták (Papp Andrással; tragédia, 2016); Káli holtak (regény, 2018). A szerző fotóját készítette: Bach Máté.

Slobodan Tišma vajdasági író, költő, new wave zenész, énekes. Bernardi szobája című művével 2012-ben elnyerte a legrangosabb szerb irodalmi elismerést, a NIN-díjat.

Tolnai Ottó (1940) költő, író, esszéista, Palicson él. Életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg 2016 óta. Kötetei a Jelenkor Kiadónál: Wilhelm-dalok, avagy a vidéki Orfeusz (versek, 1992, 2009); Balkáni babér (versek, 2001, 2014); Világpor (versek, 1980, 2016); Gogol halála/Virág utca 3 (kisprózák, 1972, 1983, 2016); Szeméremékszerek (2018); Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója (2021).

A szerző fotóját készítette: Németh Dániel.

Tompa Andrea (1971) Kolozsváron született, Budapesten él.
Szerzőfotó © Máté Péter

Joao Tordo (1975) Saramago-díjas portugál író, forgatókönyvíró, Lisszabonban él. Kötete a Jelenkor Kiadónál: Memory Hotel (fordította: Urbán Bálint; regény, 2015), Horizontok sorozat (FISZ-Jelenkor).

Ungváry Rudolf 1936-ban született Budapesten. Egyetemi hallgatóként részt vett az 1956-os forradalomban, ezért 1957-ben Kistarcsára internálták, s csak 1959-től folytathatta újra gépészmérnöki tanulmányait. Dolgozott vasesztergályosként, a Vigilia filmkritikusaként, információs mérnökként, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként. A rendező rendszerek és a fogalomelmélet kutatója. Az Örley Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. 1959-től kezdve írt a második nyilvánosságban. Elbeszélései és publicisztikai írásai a felszabadulása, 1989 óta jelennek meg rendszeresen; 2011-ben Füst Milán-díjat, 2019-ben Szépíró-díjat kapott.
Szerzőfotó © Máté Péter

Varga Zoltán Tamás (1978) Debrecenben született, Budapesten él. Tanulmányait az ELTE BTK magyar szakán végezte. 2008-as A kert. Lassú mozgás című kötete Makói Medáliák díjban részesült. Szerkesztőként dolgozik.

Varró Dániel (1977) költő, műfordító. Három fiú, Misi (2010), Jancsi (2012) és Béni (2015) édesapja.

A Jelenkor Kiadónál megjelent művei:
Bögre azúr (1999, 2016)
Szívdesszert (2007, 2016)
Mi lett hova? (2016)
Aki szépen butáskodik (2018)
A szomjas troll (2018)
Túl a Maszat-hegyen (2019)

Visky András (1957, Marosvásárhely) író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár, a Kolozsvári Magyar Színház művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Darabjait Amerikában, Angliában, Bulgáriában, Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Skóciában, Szerbiában adták elő és tartják műsoron.  Világszerte ismert színházi szakember. Főbb díjai: Salvatore Quasimodo-különdíj (2001), Károli Gáspár-díj (2002),  József Attila-díj (2009), Szép Ernő-díj (2002, 2017).

Verseskötetei: Partraszállás (Bukarest, 1982), Fotóiskola haladóknak (Bukarest, 1988), Hóbagoly (Budapest, 1992), Romániai magyar négykezesek (Tompa Gáborral közösen, Pécs, 1994), Goblen (Pécs, 1998), Ha megH (Kolozsvár, 2003), Gyáva embert szeretsz (Pécs, 2008)

A szerző fotóját készítette: Bethelendi Tamás

Vonnák Diána (1990) kulturális antropológus, prózaíró, Ukrajnában, Magyarországon és az Egyesült Királyságban él.

A Látlak az első kötete, hamarosan megjelenik a Jelenkor Kiadónál.

A szerző portréját Máté Péter készítette.

David Foster Wallace 1962-ben született a New York állambeli Ithacában. Angol irodalmat és filozófiát tanult az Amherst College-ban, majd az írás mellett maga is tanított. A Végtelen tréfa a második regénye, amely 1996-ban jelent meg. 2008-ban önkezével vetett véget életének a kaliforniai Claremontban.

Tommy Wieringa 1967-ben született a kelet-hollandiai Goorban. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, De dood van Murat Idrissi (Murat Idrissi halála) című regényét 2019-ben a Nemzetközi Booker-díjra jelölték. Műveit kiadták többek között angol, német, francia svéd, cseh, lengyel, spanyol, héber és olasz fordításban.

Magyarul megjelent művei:
Ezek az ő neveik (Libri Kiadó, 2015)
Szép, fiatal feleségem (Libri Kiadó, 2015)

A szerző fotóját Rene Koster készítette.

Závada Péter 1982-ben született Budapesten. Verset és drámát ír, olykor fordít. Az ELTE Esztétika szakán szerzett doktori fokozatot. Színpadi szövegeit az Örkény, a Katona és a Stúdió K is játssza. A Negyed folyóirat szerkesztője, a Délkör tagja.
Szerzőfotó © Máté Péter

Zhang Jiajia (1980-) Író, forgatókönyv író, filmrendező, az utóbbi évek egyik legsikeresebb kínai szerzője. A blogbejegyzésekből szerkesztett Olyan átlagos embert szeretnék, mint te című kötetből Kínában több mint 4 millió darabot adtak el.

Szerhij Zsadan (1974, Sztarobilszk) donbaszi ukrán költő, író. A Zsadan és a kutyák zenekar frontembere; Celan, Brecht, Miłosz, Rilke és Bukowski fordítója. 1993 óta tizenhárom verseskötete, két regénye, több novelláskötete és drámája is megjelent. Műveit hazájában többször is LitAkcent-díjjal és az Év Könyve díjjal ismerték el, de a nemzetközi színtéren is az ország egyik leghíresebb kortárs szerzője: többek között Angelus-díjat, a Gazeta Wyborcza díját, a Német Könyvszakma Békedíját és Hannah Arendt-díjat kapott.
Amikor 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát, Zsadan Harkivban maradt. Önkéntes munkát végez, és támogatói kampányokkal foglalkozik.
Szerzőfotó © Mariusz Kubik