ILMA RAKUSA 1946-ban született Rimaszombaton, édesanyja magyar, édesapja szlovák. Gyermekkorát Budapesten, Ljubljanában és Triesztben töltötte. Szlavisztikát és romanisztikát tanult Zürichben, Párizsban és Szent Pétervárott. 1971-ben doktorált Tanulmányok a magány motívumáról az orosz irodalomban címmel. 1977 óta a zürichi egyetem tanára. Költő, író, műfordító (orosz, francia, szerb-horvát, magyar (Nádas P., Kertész I.) nyelvekből) és publicista (Neue Züricher Zeitung, Die Zeit). Zürichben él. Fontosabb díjai: Petrarca fordítói díj (1991), Lipcsei Könyvvásár díja az Európai megértésért (1998), Adalbert von Chamisso-díj (2003), Pro Cultura Hungarica (2003).Rakusa esszékötete olyan írásokat tartalamaz, melyeket olvasva megállhatunk és elgondolkozhatunk egy percre. A rohanás, a sietség, a gyors és mértéktelen fogyasztás korában még inkább szükségünk van arra, hogy lelassuljunk, megpihenjünk kissé, hogy nyugodtan, minden sürgető kötelezettségünket feledve felfedezzük magunknak a világot. Ilma Rakusa esszéi irodalmi példák segítségével arra is emlékeztetik az olvasót, hogy a lassabb tempó, a világ kontemplatív szemlélete, a tevékeny tétlenség, az alvás és az álom legalább annyira kultúránk része, mint a haladás, a technikai fejlődés, az információ hajszolása, a globalizáció és a fogyasztás.