Ai Weiwei
1000 év öröm és bánat
Fordította: Lázár Júlia
Megjelenés dátuma: 2022-10-03
Terjedelem: 448 oldal
Méret: 152 x 226 mm
ISBN: 9789635181926
Állandó 20% kiadói kedvezmény
Előjegyezhető
„A szabadság hangja: ékesszóló és elhallgathatatlan” – méltatja a New York Times Ai Weiwei nagy ívű memoárját, amelyben a szerző saját művészi fejlődése mellett Kína utolsó száz évének történelmét is bemutatja.
Ai Weiwei apját, Aj Csinget, Mao Ce-tung egykori bizalmasát és a nemzet ünnepelt költőjét a kínai Kulturális Forradalom alatt jobboldalinak bélyegezték, és családjával együtt a kietlen „Kis-Szibériába” száműzték, ahol büntetésből latrinát kellett takarítania. Ai Weiwei felidézi a számkivetettségben töltött éveket, majd a későbbi nehéz döntést: elhagyja családját, hogy Amerikában folytasson művészeti tanulmányokat. Őszintén és felkavaróan írja le visszatérését szülőhazájába; hogy miképpen vált ismeretlen alkotóból világsztárrá és nemzetközi emberi jogi aktivistává – és hogyan formálta a művészetét a totalitárius rendszer, amelyben élt. Szobrait és installációit szerte a világon milliók ismerik, és az ikonikus, „Madárfészek”-nek nevezett Pekingi Nemzeti Stadion tervezésében is részt vett. Politikai aktivitása miatt a kínai hatóságok üldözik, 2011-ben titokban, vádemelés nélkül letartóztatták.
Korunk egyik legnagyobb hatású művésze a saját és édesapja élettörténetén keresztül tárja fel kivételes alkotótehetségének és szenvedélyes politikai hitvallásának gyökereit. Bensőséges hangon szól a családjáról, de kísérletet tesz a modern Kínát formáló számtalan erő és hatás megértésére is, miközben mindannyiunkat arra figyelmeztet: a kifejezés szabadságát védeni állandó és halaszthatatlan kötelességünk.
„Amikor apámra gondolok, megbánást érzek: talán abból ered, hogy nem voltam elég kíváncsi a megpróbáltatásaira, sem elég megértő, sem elég együttérző nem voltam vele fiatalon. Az elzárásom hosszú hetei alatt nem is attól féltem elsősorban, hogy többé nem látom a fiamat, hanem attól, hogy talán sosem lesz képes igazán megismerni. Így jött az ötlet: ha kiengednek, át kell hidalnom a szakadékot, le kell írnom mindent, amit apámról megtudtam, és becsülettel el kell mondanom a fiamnak, én ki vagyok, mit jelent nekem az élet, miért tartom olyan sokra a szabadságot, miért fenyegeti az autokrácia a művészetet.”