Tovább olvasom

Atwood, Margaret

A Szolgálólány meséje


starsBetöltés...

 

Fordította: Mohácsi Enikő
Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 479 oldal

 

Súly: 550 gramm
Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
ISBN: 9789636767051
3 999 Ft3 199 Ft
Mennyiség

Állandó 20% kiadói kedvezmény!

Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap

Margaret Atwood előszava A Szolgálólány meséje című regényéhez (2017.)

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve.

Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna.

Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző „ellenjóslat”-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni.

A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle.

 

Majd előveszem azt a kis vajdarabot, melyet vacsora után a jobb cipőm orrába dugtam… Mi nem kaphatunk sem kéz-, sem arckrémeket. Manapság minden ilyesmi haszontalanságnak tekintendő. Tárolóedények vagyunk, csupán a belső szerveink fontosak számukra. A külsőnk felőlük kiszikkadhat, megráncosodhat, akár a dió héja. A Feleségek rendeletben szögezték le, hogy nekünk ne járjanak testápoló szerek. Nem akarják, hogy vonzók legyünk. Épp elég nehéz nekik így is…

 

Kategória:

„De ameddig vajjal puhítjuk a bőrünket, addig hiszünk abban, hogy egy napon túl leszünk mindezen, és valaki újra vággyal és szerelemmel érint meg minket.

Fekszem az ágyamon, megvajazva, mint egy szelet pirítós.”

Atwood, Margaret

Margaret Atwood 1939-ben született Ottawában. A hatvanas évek óta jelennek meg művei, számos regény, verseskötet, gyermekkönyv, esszé- és tanulmánykötet szerzője. Több egyetemen oktatott, jelenleg a Nemzetközi PEN Club egyik alelnöke. Munkásságát számtalan díjjal jutalmazták, melyek között megtalálhatóak a science fiction legrangosabb elismerései csakúgy, mint kitüntetés humanitárius tevékenységéért vagy a Booker-díj.

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja