Atwood, Margaret
Guvat és Gazella
MaddAddam-trilógia 1.
Fordította: Varga Zsuzsanna
Megjelenés dátuma: 2019-04-12
Terjedelem: 528 oldal
Méret: 123 x 203 mm
Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
ISBN: 9789636767976
Állandó 20% kiadói kedvezmény
Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap
Az üszkös romokkal borított posztapokaliptikus, mégis furcsán paradicsomi tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a Guvatkák, a génmódosított faj, amely túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül.
Hóember magányosságában az emlékeibe menekül, így ismerjük meg a járvány előtti, tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Konszernek és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Ebben a könyörtelen világban határozza el Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus Guvat, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron.
Margaret Atwood nagyszabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.
„Mivel csakis a kék bőr és az általa kibocsátott feromonok stimulálják a hímeket, már nem létezik viszonzatlan szerelem, elfojtott nemi vágy; nem vetül árnyék vágy és tett közé. (…) Hímvesszőjük világoskék színűvé válik, hogy harmonizáljon a nők kék hasával, és egyfajta kékfarok-táncot lejtenek, a megmerevedett hímtagok hullámzanak, mégpedig az éneklés és a lábak mozgásának ritmusában: Guvat az ötletet egy olyan rákfajtól vette, amelyik színes ollóját lengetve kommunikál fajtársaival. A nő a felajánlott virágok közül kiválaszt négyet, ettől a sikertelen jelöltek szexuális vágya azonnal elmúlik, mindennemű neheztelés nélkül. Aztán, amikor a nő hasa a lehető legmélyebb kékké válik, a nőstény és kvartettje elvonul egy félreeső helyre, és addig párzanak, amíg a nő teherbe nem esik, amikor is a kék szín elhalványul. Ennyi.
Nincs már olyan, hogy »A nem igent jelent.«”