Bánki Éva első regénye 2004-ben jelent meg, most új, átdolgozott kiadásban veheti kezébe az olvasó. A több szálon futó, izgalmasan sokrétegű történet két csallóközi parasztcsalád tagjainak sorsát mutatja be a 20. századi világháborúk, rendszerváltások és áttelepítések árnyékában. A szereplők többsége nemcsak túlélni és gyarapodni, hanem polgárosodni is akar, ám nagy kérdés, létezik-e ennek Magyarországon bármiféle autonóm, nem felülről irányított útja-módja.

Ebben a nagy ívű családregényben a Tormák és Bujdosók generációkon keresztül keresik a helyüket a világban, a társadalomban és a családban. A lelkes újító Tormákat és a misztikus hagyományaikat becsben tartó Bujdosókat időről időre elsodorják egymástól saját vágyaik és a könyörtelen történelmi fordulatok, de mi egyesíthet élőket és holtakat, a határ egyik oldalán élőket és a külföldre szakadtakat? Van-e egy regény tanúságán, azaz a szépirodalmon kívül bármi, ami egy nagy családot összetarthat?

„…imádkoztam azért, hogy agóniám közben ne piszkoljam be az ágyat, ez nagyon fontos, életbevágóan fontos, mondtam az Úrnak. Az életbevágóan szótól elmosolyodtam, és tudtam, néhány másodperc múlva hallom a kivándorlóhajó kürtjét, felszállnak az ablakom mellől a Csallóköz 104, 105-ösök, a bátyám repülőgépei, és indulnak Amerika felé.”