A hatvanéves, korai Alzheimer-kórral diagnosztizált Adrià Ardèvol megvizsgálja az életét, mielőtt sorra elveszítené az emlékeit. Felidézi gyermekéveit, amikor a tehetős családja egy gondjaira bízta a nevelését. Anyjára gondol, a visszafogott, hideg, gyakorlatias asszonyra, és a titokzatos apjára, akinek erőszakos halála miatt örökös bűntudatot érez. A család régiségboltja az egész világot jelentette a kis Adrià számára. E világ középpontjában a legértékesebb kincs az a Storioni hegedű, melynek tokja egy évekkel korábbi, rejtélyes bűneset nyomait hordozta. Adrià gyermekkora megválaszolatlan kérdésekkel és pasziánsszal, szeretetlenségben telik. Történelmet és nyelveket tanul az apja kedvéért, hegedülni az anyja kedvéért. Amikor egy baleset véget vet apja életének, Adrià világa megtelik bűntudattal, titkokkal és kétségekkel. Visszaemlékezése pedig egészen távolra visz: a késő középkori kolostorok világától a náci koncentrációs táborokon át egészen a huszadik századi Kongóig. Jaume Cabré magával ragadó regényét, mely 2011-ben látott napvilágot, számos fontos irodalmi díjjal tüntették ki, és eddig több mint húsz nyelvre fordították.

Jaume Cabré (1947–) katalán író és filológus. Regényeket, novellákat, esszéket, színdarabot és forgatókönyveket is írt. Az Én vétkem a tizedik, magyarul az ötödik regénye.